2014. április 22., kedd

A káprázat városa

Idejét sem tudom, mikor kezdtem bele, és azt sem, hogy útközben hányszor változtattam meg a sztorit, de Elina, Ádin és Noel mindig a szívem csücskei lesznek (spoiler vége). 

Nyilván, a főszereplők kezdettől fogva adottak voltak, de a köztük lévő viszony, és a körítés is sokat alakult, ahogy idősebb lettem. Legjobb tudomásom szerint az elokok teljes mértékben az én szellemi (vég)termékeim, aztán egyszer majd biztos megcáfol valaki...

Rájöttem, hogy butaság lenne bármit is mondanom a történetről, mert azzal csak lelőnék minden poént, így szép csendben hallgatok, ti pedig várhatjátok, hogy mi sül ki ebből az egészből. Az a szép, hogy én már tudom, és nem úgy vágtam neki, hogy majd az idő vagy az ihlet hiánya miatt abbahagyom. Ott pihen szépen a számítógépemen, csak éppen arra vár, hogy kicsit kipofozzák, feljavítsák...

Anno elég kapkodva fejeztem be egy pályázatra, minden tudásom beleadtam, de még az első rostán sem jutott túl. Ez kicsit letört, mert eszméletlen sok munkám volt benne, az utolsó hónapban éjt nappallá téve melóztam rajta, a téli szünetben rendszeresen hajnalig fent voltam, hogy be tudjam fejezni az utolsó apró kis javításokat is. És valahogy nem is igen törődtem vele ezt követően, pedig már több, mint egy éve történt.

Nyáron el akarom kezdeni a második kötetet... Rengeteg ötletem van, amit még szeretnék papírra vetni, de nem tudok nekiállni nyugodt lelkiismerettel, amíg az első nem olyan, amit bárki előtt pironkodás nélkül fel merek vállalni.

Nem tudom, milyen időközönként fogom hozni az újabb részeket, de úgy másfél-két hétre számítok, de ez lehet 1 vagy akár 3 hét is, de igyekszem majd egy kiszámítható rendszert létrehozni, mert nyilván én is azt szeretném, hogy a lehető legtöbben olvassanak. És milyen menő lenne már, ha mindenki tudná, hogy Léna minden csütörtökön, délután 3-kor pakolja fel az új részt... (Azt azért érdemes tudni, hogy nem 1-2 oldalas szösszentekről lesz szó, hanem rendes fejezetekről, ami minimum 10 oldalt jelent nálam.)

Azok, akik érdeklődnek, jobb oldalt megtalálják az oldalra mutató linket. Jó olvasást!

2 megjegyzés:

  1. Izgatottan váram a következő részt.
    És köszönöm, hogy megtiszteltél, hogy kitettél egy linket. Valahogy igyekszem, majd meghálálni.

    Wilk

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek örülök! :) Én köszönöm, hogy megtisztelsz azzal, hogy elolvasod!

      Törlés