Nagyon szépen és látványosan tudok szenvedni, ha kicsit (csak kicsit?!) húzósabb ZH-ról van szó. Jó, nyilván ilyenkor az ember mindent megtesz annak érdekében, hogy jól teljesítsen. Az egy dolog, hogy ez néha korántsem elég. Van egy olyan gyanúm, hogy most sem lesz az, de nyilván, ne legyen igazam...
Ennél a tárgynál érzem azt, hogy basszus, én BTK-re járok, nem ÁOK-ra, vagy ETK-ra, hagyjanak engem békén ezzel a sok hülyeséggel, én Maslow-ról akarok tanulni, nem a periaqueductális szürkeállományról!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése