Nemsokára betöltöm a tizenkilencet, és szeretném/szeretnénk ezt megünnepelni csekély nagyságú, (velem együtt) 5 fős társaságommal. Gondoltuk, június elején úgyis végzünk, de részben Meske, részben a vizsgák miatt eléggé be van határolva, hogy mikor lehet, meg is beszéltünk egy időpontot, ami mindenkinek oké.
Gondoltam, ott az albérlet, szépen elforgatjuk az asztalt a konyhában, kihozzuk az összes széket, aztán egy üveg vodka és némi dunántúli körtepálinka mellett játszunk egy kis részegedj okosan-t, Piktor pedig majd virul vagy feszeng ennyi lány között, attól függően, hogy az alföldi kerítésszaggató/boszorkányfing bekerül-e a képbe.
Az optimizmusom kb. addig tartott, míg rá nem írtam a lakótársaimra, hogy ők hogy állnak a vizsgákkal akkortájt. A tündérbogár Lettám reménykedik, hogy elsőre átmegy a szigorlatán, és akkor tőle akár szét is bonthatom a lakást. Ellenben a szőke, vagy most leginkább paradicsommadárra hajazó Eperke még imádkozik, hogy első próbálkozásra átmenjen a második alkalmon (ugye, talán nem kellett volna egész félévben baszni... -- Léna, fogd vissza magad, már nem sokáig kell elviselned, kibírod!), ha bukik, márpedig bukni fog, mert olyan sík mint az Alföld... nos, akkor befellegzett a terveimnek, és az sem fog vigasztalni, hogy nem éri meg a második évfolyamot.
Viki felajánlotta, hogy lehetünk náluk, de csak akkor, ha az undok lakótársa hazamegy, mert nem szeretik egymást kifejezetten, kettőnket Linda együtt még kevésbé kedvel, hátha még betoppanna a baráti társaságom... De ha csak ketten maradnak a szobatársával, akkor no problemo, mert Blankával baromira jól kijövök.
Ria és Meske addigra már kiköltöznek a koliból, így egyikük szobájában sem lehetünk... A játszótéren meg mégsem ihatunk. Beülni meg... egyrészt szívnám a fogam, mert már megvan a vodkám, amit viszonylag méltányosan megúsztam, és őszintén... kinek mondanád azt: Te figyelj, szülinapom van, nagyon tetszik az ajándékod, de ha inni akarsz, gondoskodj róla magad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése